Szóval november elsején lesz a második hónapfordulóm.. ez idő alatt elmaradtak a bejegyzések, aminek egyszerű oka, hogy lusta voltam.. :)

Az első hónapban elfoglalt is voltam persze: munkakeresés, papírok intézése, beilleszkedés, egyebek. Pedig érdemes lett volna leírnom az első benyomásokat, mert azok egy része már biztos elszállt. A kezdetektől nagyon tetszett minden, a légkör, a város és minden. Az első héten végigjártam nagyjából a belvárost és a fontosabb helyeket, ezek egy része látható a facebookon. Nagyon sok dolog más itt, mint Magyarországon, nehéz is megfogalmazni.. sokmindent tudnék hirtelen írni, de menjünk inkább sorjában.

Papírok: az elején fontos elintézni a National Insurance number (NI number) igénylését, ami lényegében az adózáshoz, társadalombiztosításhoz szükséges. Egy telefonszámot kell felhívni, ahol időpontot adnak valamelyik jobcentrebe. Én szeptember 29.-ére kaptam az Aldgate East metrómegállónál lévő jobcentrebe. Itt van a híres Canary Wharf üzleti negyed a tojás alakú épülettel. Lényegében egy fickó kikérdezett, mit dolgozom, mik a terveim, minden adatom elkérte és kb. 15 perc alatt lezavartuk. Persze sikeresen ottfelejtettem a személyi igazolványom, amiért 3 hétre rá mentem vissza, amikor rájöttem hogy nincs meg és nem tudom elküldeni a WRS regisztrációm, mivel ahhoz az eredeti okmány kell. Pár napra rá kaptam is a levelet az NI számommal, a kártyát pedig majd pár hét múlva küldik.

Bankszámla: ezt sem árt minél előbb beszerezni, ami nem olyan egyszerű, mint otthon.. amíg nincs munkahely, addig a bank nem áll szóba velem, a munkáltató viszont kéri a bankszámlaszámot nyilvánvalóan. Szóval ezt áthidaltuk azzal, hogy azt hazudtam van munkám, és egy névjegykártyát is adtam az ügyintézőnek, hogy ő a főnököm. Úgysem hívják fel... hát be is vette, és meg is nyitottam a bankszámlám a híres Barclays banknál.. állítólag ők a legjobbak. 2 hónap után azt is sikerült elintéznem, hogy online be tudok lépni, ehhez kellett némi telefonálgatás és ilyesmik. Postán küldtek egy pinsentry nevű kütyüt, amit minden belépéskor használni kell. Be kell dugni a bankkártyát, beütni a pinkódot, és ad egy számsort, amivel be lehet lépni. Plusz egyéb azonosítok persze. Ja igen és az ügyfélszolgálatuk az perfekt. Amikor neten nézegettem milyen lehetőségek vannak megtakarítások kezelésére, jött egy ablak, hogy ha akarok online tudok chatelni egy ügyintézővel. Hát miértne, jól eldumáltunk és segített mindenben.

Simkártya: második napomon ezt természetesen már elintéztem, ez alap. Mostanra már előfizetéses vagyok, 15 fontért kapok havonta 300 percet meg korlátlan smst.

Home Office regisztráció: miután megvan az első munkahely, az újonnan csatlakozott EU-s országokból érkezetteknek regisztrálniuk kell, 30 napon belül. (Románia, Bulgária bonyolultabb azt hiszem) El kell küldeni egy regisztrációs lapot, fényképpel, munkáltatói igazolással, ez 90 fontba kerül sajna... Egy év folyamatos munkaviszony után már nem kell jelenteni a munkahelyváltást. Valamint az eredeti személyi azonosítót is mellékelni kell, amit remélhetőleg vissza fognak küldeni, mielőtt december elsején hazautazom..

Jogosítvány: egy kis pénzért cserébe le lehet cserélni az otthoni jogosítványt angolra, ami azért hasznos, mert itt ezen a dokumentumon van a lakcímed is nyilvántartva, könnyebb vele ügyeket intézni. Ezt még nem tettem meg, de jó lenne később..

Nagyjából ennyi első körben, a következő téma a munkakeresés lesz, aztán persze a szórakozás téma sem maradhat ki...

 "Nem a kritikus számít; nem az, aki azt hajtogatja, hogyan bukott el az erős, mit csinálhatott volna jobban a tevékeny. Az elismerés annak az embernek jár, aki ténylegesen kiáll a küzdőtérre, akinek arca portól, izzadtságtól és vértől szennyes. Aki vitézül küzd, aki téved, és újra meg újra csalatkozik; aki ismeri a nagy felbuzdulást, a teljes odaadást, és egy nemes ügyért áldozza fel magát; aki a legjobb esetben végül megízleli a nagy teljesítmény diadalát; a legrosszabb esetben pedig, ha elbukik, legalább hősként bukik el; és így soha nem kerül egy helyre azokkal a rideg és gyáva lelkekkel, akik sem a győzelem, sem a vereség ízét nem ismerik."

Theodore Roosevelt

 8 nap van hátra a repülőgép indulásáig, van sok apróság, amit el kell intézni ebben az időszakban, hisz ki tudja meddig leszek távol. Kiváltottam az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel "igénybe vehetők az Európai Gazdasági Térség államaiban való tartózkodás során orvosilag szükségessé váló egészségügyi szolgáltatások". Nem igazán vagyok rá kíváncsi ez mit takar konkrétan, remélem nem is kell megtudnom. A lényeg, hogy 5 perc alatt kiváltható, egyből a kezembe nyomták, és ingyenes. Ehhez persze nem árt, ha itthon fizetjük a havi 5e forintos társadalombiztosítási járulékot, lényegében csak így használható. Aztán persze később, londoni elhelyezkedés esetén majd változnak a dolgok.

Amivel még foglalkozni kell(ene), az a mobilelőfizetésem, amivel sokat nem tudok tenni, mivel van még egy év hűségidőm, a havi 2ezer forintos havidíjat fizetnem kell. De a netes átutalásokhoz mindenképpen szükségem lesz rá a megerősítő sms-ek miatt. Gondolni kell mindenképpen egy független mobilkészülék beszerzésére is, Londonba érve az első teendők egyike egy sim kártya vásárlása lesz. A régi K750-esem erre éppen megfelelő. Valamint a laptop is fontos, tartani a kapcsolatot a külvilággal, információszerzés stb.. Nem szabad elfelejteni, hogy a laptopot a készipoggyászban kell szállítani. Egyrészt előírás, másrészt így több esély van rá, hogy egy darabban marad. Továbbá nem árt rendelkezni egy külföldre is kiterjedő balesetbiztosítással, havi 1-2 ezer forintból megáll.

Sok kellemetlenséget megspórolhatunk, ha átböngésszük a repülőtársaság fuvarozási feltételeit, jelen esetben az easyJet ilyen irányú dokumentumait.
Az egyik a Fuvarozó Szabályzata címet viseli:
http://www.easyjet.com/HU/jarat/regulations.html?WT.mc_id=ConfirmationEmail20100506

Ha esetleg azon gondolkodunk, hogy lemondjuk az utazást, akkor a pénzünknek búcsút inthetünk (kivéve, ha a foglalás után 24 órán belül tesszük, akkor 9500 HUF fejében visszakapjuk). Ha csak módosítunk a járaton, vagy az utazó személyén, akkor szintén 9500 HUF kezelési költségért megtehetjük bármikor az interneten. (telefonon keresztük ugyanez már 14.000 HUF!) Lehet persze külön utasbiztosítást is kötni jegyvásárláskor, ebben van biztosítás a járat lekésésére is többek között.
2 órával a járat indulása előtt érdemes kiérni a reptérre, de 40 percen belül mindenképpen érdemes, mert megtagadhatják a felszállásunkat. A kézipoggyász mérete 56x45x25 cm lehet, viszont nincs rá súlykorlátozás, kivéve annyi, hogy képesek legyünk cipelni. Ha van poggyászunk is, az legfeljebb 20 kg lehet, e súly felett komoly összegeket elkérnek, ami már nem hiszem, hogy megéri. A kg-onként 3200 Ft nem kevés pénz, ennyit nem érnek a ruhák, vagy bármi más. Komoly értéket pedig amúgysem szabad a poggyászba tenni. Továbbá nem érdemes próbálkozni kedvenc hajformázónkkal, vagy egyéb gázhajtású spray-vel. A tiltólista még nagyon hosszú, de feltételezem épeszű ember nem próbál meg szállítani húsbárdot, radioaktív anyagot vagy épp gyújtószerkezetet.
Nagyon "engedékeny" a szabályzat, mivel a kézipoggyászon kívül felvihetünk magunkkal egy kabátot vagy esernyőt vagy vállkendőt, és egy átlagos méretű zacskóban "az indulási oldalon vásárolt árucikkeket". Bár azt nem értem, hogy vihetném magammal pl. az érkezési oldalon vásárolt cikket.
Fontos még megadnunk interneten keresztül annak a személyi okmánynak az adatait, amivel utazni fogunk, majd ezt az okmányt nem otthon felejtenünk...

 Ez a blog arra a merész feladatra vállalkozik, hogy betekintést engedjen a kívülállók számára is annak a városnak a világába, mely manapság itthon, Magyarországon is meglehetősen népszerű lett. És nem feltétlenül a turisták számára. Sokan gondolják úgy, hogy szerencsét próbálnak külföldön, talán legtöbben csak rövidtávú céllal, tapasztalatot szerezni. Mások akár egész életüket hátrahagyva, örökre búcsút mondanának szeretett hazánknak. Én az előbbiek táborába sorolom magam. Jelenleg még fogalmam sincs mihez fogok pontosan kezdeni Londonban, azt sem tudom mennyi ideig leszek ott. Talán két hetet, talán két évet. De az is lehet ennél is többet. Szeretnék ezen a blogon beszámolni az indulás előkészületeiről, az ott töltött mindennapokról, a nehézségekről, a munkakeresésről, és egyáltalán az átlag magyar ember lehetőségeiről. Röviden ennyi, a blog érdemi része szeptember elsejétől kezdődik, az indulás napjától. A repülőjegyet már megvásároltam, mindennel együtt kevesebb, mint 30 ezer HUF értékben. Egy kis segítségem lesz, egy rokonom ugyanis néhány éve ott él, és segít benne, hogy legyen tető a fejem felett, mire odaérek. Meglátjuk.